Thoraconymus (Kabatai?) Mátyás (Breznóbánya, ? – ?Késmárk, 1591 és 1593 között) ref. tanár. Egyebek közt Morvaiglón is tanult. 1569. nov. 7-én pedig a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Onnan visszatérve, 1570 őszétől →lector volt Bártfán, 1571 májusától 1577 kora tavaszáig pedig →rektor Késmárkon. Mikor innen helvét iránya miatt távoznia kellett, talán hely nélkül volt egy ideig, mert csak 1578 májusában talált rektori alkalmazást Kassán. 1579 elején ezt is elvesztette, s ez év nyarán Sárospatakon lett lector, hol 1584 tavaszán rektornak lépett elő. 1588 nyarán visszament Késmárkra rektornak s itt 1591-ben még élt, de 1593-ban már nem. Több hitvitában vett részt, még szóbeli vitája is volt Gradeci Stansith Horváth Gergellyel (1585. júl. 10.). Művei közül a Gogreff Mento ellen 1583-ban latinul és németül írt talán nem is került sajtó alá; ezenkívül ismeretlen még „Orthographia”-ja. valamint az, amely kiindulási pont-ját képezte az →Eberhard Mátyással latin distichonokban ennek „Enchiridion…”-ja felől folyt polémiájának. Fennmaradt dolgozatai ezek: Spongia elegiaca (Eberhard ellen). (Hely n. 1579.) Discussio septem paralogismorum pro asserenda orali ipsiusmet nativi corporis et sangvinis Christi perceptione confictorum (1585-ben írta). Solutio trium paralogismorum (Az előbbihez pótlék). Görög versek az ubiquitas ellen (Az előbbi végén, 1586-ban írta). Tractatulus de hypostatica unione duarum naturarum in Christo (1585 októberében írta). Brevis apologia (1585-ben írta, pótlék az előbbihez). Strenae examinatoribus propositionum de coena Domini a Caspare Pilcio editarum (1586 újév tájára fejezte be.) E hat utóbbi Beregszászi Péternek pár értekezésével együtt „De controversiis religionis hoc seculo motis adversaria quaedam scripta” (Basel. 1587.) cím alatt jelent meg. Írt még néhány alkalmi verset.