Telkibányai P. István (?, ? – ?, ?) ref. lelkész, előbb Sárospatakon tanult 1646-tól a felsőbb osztályokban, 1648. nov. 27-én pedig Debrecenben →subscribált, ahonnan visszatérve Sárospatakra, ott 1650. jan. 11-én iratkozott be újból. Innen Tarcalra ment →rektornak majd külföldre is ellátogatván, 1652. jún. 16-án a groningeni, 1653. márc. 13-án a franekeri, 1654. aug. 30-án ismét a groningeni. 1655. jan. 29-én megint a franekeri, majd újból a groningeni egyetemnek lett hallgatója. 1656 tavasza után hazatérve, lelkész lett valahol. Mint ilyen, 1671-ben Szádalmáson működött, amikor is elkergették onnan, de a bujdosók hadjáratával 1672-nek körülbelül szeptemberében visszakerült oda. 1684 márciusában abaújkéri lelkész volt. – Műve: Angliai puritanismus (Amesius kiadásából Bradshaw után latinból). (Utrecht, 1654.) Respondensül szerepelt a „De baptismo” (1654.), a „De eucharistia” (1654.) és ama kérdésről tartott vitán: „An Noae diluvium fuerit universale?” (1656.)