Tábori püspökség protestánsok részére az osztrák-magyar közös hadseregben cím gyanánt létezett ugyan, de mint valóság nem. Az önálló magyar honvédség kebelében 1923-ban szerveztetett ez az állás olyképpen, hogy váltogatva fogja betölteni evangélikus és református. Első betöltője →Soltész Elemér lett, ki egy magasrangú katonatiszt →főgondnokkal együtt állott élén a honvédség prot. egyházi szervezetének, melybe a tényleges katonai szolgálatban levők és kiskorú családtagjaik tartoztak. Utóda 1948-ban →Szimonidesz Lajos lett, kinek 1956-ban való nyugalmazásával meg is szűnt az egész tábori lelkészség.