Szoboszlai Pap István (Újfehértó, 1786. nov. 12. – Debrecen, 1855. aug. 14.) ref. püspök. 1797-től Debrecenben tanult, hol 1810-től →köztanítóságot viselt. Miután 1812-től Késmárkon töltött egy évet, 1813-ban újból Debrecenben →contrascriba, majd →senior lett s 1814-ben ispotályi papnak választották. Állásának elfoglalása előtt külföldre ment s egy idei utazás után 1815 tavaszán a göttingeni egyetemre iratkozott be. 1816 nyarára tért haza hivatalába, melyről 1819 végén belvárosi papságra lépett elő. 1825–27-ben országgyűlési papságot is viselt. A →tiszántúli egyházkerület 1827-ben al-, 1832-ben főjegyzőnek, 1841-ben püspöknek választotta. A magyar prot. egyházak szervezete ügyében Bécsben 1855 május-júniusában tartott tanácskozáson vezető szerepet vitt. – Művei: Hazafiúi elmélkedés (Prédikáció I. Ferenc születése napján, németül is megjelent). (Pest, 1821.) Hálaadó elmélkedés… I. Ferenc meggyógyulásán (Prédikáció Pozsonyban). (Pozsony, 1826.) Diaetai prédikáció… az ország gyűlése végén… (Uo. 1827.) Diaetai prédikációk. (Debrecen, 1828.) Könyörgések… és prédikációk… a… kolera-nyavalya közelgetésekor, pusztítása alatt s megszűnése után… (Uo. 1831.) A tömlöcben támadt világosság (Prédikáció a Szabolcs vármegyei rabok imaházának fölszentelésekor). (Uo. 1833.) A ref. püspök hivatali minősége (Nagy Mihály beiktatásakor). (Pápa, 1845.) Egyházi elmélkedés… Debrecen városa nemzet-újjászületési öröm- és hálaünnepe alkalmával. (Debrecen, 1848.) Március tizenötödik évfordulati… ünnepély alkalmával… könyörgés… (Uo. 1849.) Egyházi beszéd… Ferenc József… születésnapja ünnepén. (Uo. 1854.) Confirmatióra… készítő rövid vallásos oktatás. (Uo. 1856.) (Igen sok kiadást ért.) Ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszédek. (3 k.). (Uo. 1857.) (III. kiad. uo. 1871.) Halotti beszédek (3 k.). (Uo. 1858.) Egyházszertartási beszédek. (Uo. 1858.) (II. kiad. uo. 1868.) Ünnepi, alkalmi és halotti imádságok. (Uo. 1868.) (A halála után megjelenteket →Révész Bálint rendezte sajtó alá.) Levelei az 1825–27. évi országgyűlésről („Adalékok a magyar tud. akadémia történetéhez” c. füzetben →Révész Imre által közölve). (Budapest, 1877.) A „→bécsi tanácskozás” tárgyalásairól vezetett naplóját kivonatosan →Tóth Sámuel (1894.) bocsátotta közre. Napvilágot láttak még azok a beszédei, melyeket I. Ferenc emlékére (1835.), Molnár Sándor (Vértesen, 1818.). Baranyi Istvánné Molnár Zsuzsánna (1821.), Halasi Sámuel (1824.), Aszalay Pál (1824.), Domokos Lőrinc (1825.), Böszörményi Pál (1825.), Pogány Lajos (Pozsonyban 1827.), Nagy István (Hajdúböszörményben 1831.), Szentgyörgyi József (1832.), és →Ercsei Dániel (1836.) felett tartott. A →Székács- →Török-féle „Egyházi beszédek” (1841. és 1845.) közt is van tőle. Naplójából egy részt közölt a →Debreceni Prot. Lap (1936.). A temetésén →Benedek Lajostól és →Révész Bálinttól elmondott beszédek szintén ki vannak adva. – Unokaöccse volt →Sárváry Pálnak.

Irodalom: Vári Szabó Sámuel: Az 1848–9. bepecsételt könyve (Czelder Figyelője, 1881.), Varga Zoltán: Sz. P. I. élete és munkássága… Zoványi Jenő: A tiszántúli ref. egyházkerület története (1939.).