Szilágyi ref. egyházmegye (másképpen krasznai), a →tiszántúli kerületben, a helvét irányhoz átállása óta állandóan fennáll. A partiumnak politikailag Erdélyhez való csatolása folytán az erdélyi →főconsistorium jogokat kezdett formálni a szilágysági egyházak feletti fő hatósághoz s be-beavatkozott az →egyházmegye ügyeibe, mégpedig egyre jobban és gyakrabban, úgyhogy aztán az egyházmegye a →tiszántúli egyházkerületet nem is volt hajlandó felettesének elismerni, annak legfeljebb a püspökét, sőt törvénykönyvéül is a kerület által el nem fogadott →Zoványi-kánonokat használta leginkább. Ez a különös helyzet több ízben adott alkalmat viszályokra, melyeknek megszüntetése végett az 1821-i →generalis konvent az összes partiumbeli egyházakat átengedte az →erdélyi kerületnek, amikor is ennek az egyházmegyének lett része a →középszolnoki egyházmegyének vele együtt hasonlóképpen átbocsátott ama 17 egyháza is, mely Középszolnok vármegye területén feküdt. Azóta →szilágy-szolnoki nevet visel. A szilágyi ref. egyházmegye a 18. század elején 39. 1733-ban 44, a XVIII. század végén 52 anyaegyházból állott. – →Esperesei közül a következőkről tudunk: Székely Boldizsár szilágycsehi l. (1578. ápr.). Kisdobszai Dániel zilahi, szamosudvarhelyi l. (1592.) (1598.), ismeretlen nevű 1600 körül, Kisdobszai Dániel szilágysomlyói l. (másodszor) (1604. szept.), Perecseni Ferenc (1618.), Keresszegi Herman István zilahi l. 1620–1630, →Szilvási K. Márton szilágynagyfalusi, szilágycsehi l. 1630–1634, Csengeri József hadadi l. 1634–1650, Tótfalusi István zilahi l. 1650-től (1659.), →Zilahi János hadadi, zsibói l. (1667.) 1677-ig, →Felvinczi Sándor zilahi l. 1677–1678. Csehi János menyői, zilahi l. 1678–1694, →Debreceni Fóris István zilahi l. 1694–1711. →Zoványi P. György szilágysomlyói, zilahi l. 1711–1758, Zoványi József zsibói l. 1758–1769, Bessenyei Bálint szilágyballai l. 1770–1775. Szathmári Nagy István krasznai l. 1775-től, Fadgyas István magyarkeceli l. 1790–1806, Dombi János szilágysámsoni, szilágyperecseni l. 1806–1816, Rétyi József szilágyballai l. 1817 eleje-máj. 12., Bethlendi János zilahi l. 1817–1822.

Irodalom: Könyves Tóth Mihály: Történelmi előadás. minő viszonyban állanak az ún. partiumbeli eklézsiáink a tiszántúli superintendentiához (P. E. I. L., 1862.). Zoványi Jenő: A tiszántúli ref. egyházkerület története (1939.).