Szilády László (Kiskunhalas, 1812. ápr. 15. – ?Kiskunhalas, 1862. jún. 9.) ref. lelkész, az előbbieknek atyja. Tanulását szülőföldjén és Debrecenben végezte, ahonnan Dömsödre ment →rektornak, de itt csak egy évet töltött, s 1834-ben nagyszékelyi német →káplán, 1836-ban nagycsepelyi helyettes lelkész lett, míg 1837-től Ságváron, 1846 szeptemberétől Jászkiséren, 1848 áprilisától Kiskunhalason lelkész volt. →Egyházkerületi tanácsbíróságot is viselt. – Művei: Egyházi beszédek. (Pápa, 1840.) Hit, remény, szeretet (Elmélkedések). (Kecskemét, 1844.) (II. kiad. uo. 1853.) Köznapi imák. (Uo. 1846.) (II. kiad. „Köznapi imák és szertartási beszédek” c. alatt uo. 1851.) Egyházi beszédei. (Uo. 1849.) (II. bőv. kiad. uo. 1863.) Gyászbeszédei (2 k.). (Uo. 1849. és 1862.) A mindkét fajta „Papi dolgozatok…” I. kötetét ő szerkesztette, a többiekben pedig dolgozatai vannak. A felette →Dobos Jánostól és →Szász Károlytól tartott beszédek szintén megjelentek.