Benkő József (Bardóc, 1740. dec. 20. – Középajta, 1814. dec. 28.) ref. lelkész. Tanult Székelyudvarhelyen és Nagyenyeden, honnan 1767 tavaszán papnak ment atyja helyére Középajtára. Az →erdővidéki egyházmegyének 1775-ben jegyzője, 1785-ben →esperese lett. 1787-ben →teol. tanárrá választatott Székelyudvarhelyre, de még két évet sem töltött el ez állásában s máris le kellett róla mondania. Az egyházi főtanács 150 Ft évi segélyt rendelt számára, midőn iszákossága és ebből folyó hibái miatt hivatal nélkül középajtai kis birtokára vonult. 1793 tavaszától lelkészi tisztet töltött be Köpecen, de hat év múlva ismét nyugalomba kellett helyezni. Ekkor visszatért Középajtára, ahol meg is halt. – A haarlemi tudós társaság már 1781-ben tagjául választá, mit rendkívül szorgalmas tudományos munkásságával érdemelt ki. Kedvenc foglalkozása volt a füvészet is, de működésének fő tárgya az erdélyi kútfők nyomozása és gyűjtése s a honismertetés volt, melyekben úttörő szerepet vitt meglepően dús eredménnyel. „Transsilvania” (2 k. 1777–8.) c. műve az egyháztörténelmi ismereteknek is becses tárháza. Egyházi tárgyú munkái közül napvilágot láttak: Milkovia sive antiqui episcopatus Milkoviensis… explanatio (2 k.). (Bécs, 1781.) Téli bokréta (Gyászbeszéd Cserei Miklósné Tornya Borbála felett). (Nagyszeben, 1781.) Olcsó érceket arannyá változtató erdélyi magyar alchimista vagy: Fogarasi →Pap József élete (Életrajz és hosszú gyászvers). (Kolozsvár, 1785.) Kisebb gyászverset is írt ennek halálakor. Kéziratban szintén sok egyháztörténeti dolgozata maradt, um. „Filius posthumus vagy: Az →erdővidéki ref. tractus ismerete”, „Synodi erdődienses geminatae”, „Udvarhelyi novitius diák” és pótlékok a →Bod „Magyar athenas”-ához. – Unokaöccse volt →Hermányi Dienes Józsefnek. Irodalom: Árkosi Benkő Ferenc: …B. J…. biografiája (1822.), Salamon József: B. J. rövid életrajza (Erdélyi Prédikátori Tár. IX.) Mikó Imre gr.: B. J. élete és munkái (1868.), Sylvester Domokos: Emlékezés egy ref. papra (Prot. Közlöny, 1894.) Pruzsinszky Pál: B. J. (Lelkészegyesület, 1915.).
|