Szepesi huszonnégy királyi városi ev. egyházmegye, a Szepes vármegyei ún. 24 kir. városban levő egyházakból alakult azzal a kevés eltéréssel, hogy közülük egy pár más →egyházmegyéhez, viszont ezek helyett ugyanannyi más község emezekhez tartozott, sőt az →öt szabad kir. városi egyházmegye részét tevő Lőcse kivételesen szintén tagja volt ennek a testületnek is. A már a reformáció előtt is meglevő fraternitas ugyanabban az alakjában maradt azután is, amennyiben úgy a lengyeleknek elzálogosított 13, mint a Szepesvárhoz tartozó 11 városnak nagy többségét foglalta magában. A reformáció korától állandóan működő egyházmegyében egy →esperes mellett külön →alesperes volt a 13 város, külön a 11 város és külön a városok földesurasága alatti falvakban levő egyházak részére. 1674-ig állott fenn, midőn a római katolikusok kezébe jutván templomaik, a lelkészek elűzettek vagy kivándoroltak. Az ismét feléledt néhány egyházból 1705-ben újra megalakult ugyan az egyházmegye, de ezúttal alig egy pár évig tudott csak fennállani. Évről-évre választott, de azért többnyire néhány évig működő espereseinek névsora azóta, hogy állandóan protestánsok voltak: Buchwald Lőrinc ménhárdi l. 1549–1551, Orbán felkai l. 1551–1552, Theuerkauf Márton malompataki l. 1552–1555, Regner Salamon leibici l. 1555–1557, Serpilius Lőrinc ménhárdi l. 1557–1558, Künasch György hunfalvi l. 1558–1560, Filker György felkai l. 1560–1562, Scholz János szepesbélai l. 1562–1564, Serpilius Lőrinc szepesbélai l. 1564–1569, Megander Bálint iglói l. 1569–1570, Clemens Jakab ménhárdi l. 1570–1572, Platner Antal lőcsei l. 1572–1575, Conon Lukács iglói l. 1575–1578, Opsopoeus Cirják szepesváraljai l. 1578–1581, Hortensius Bálint leibici l. 1581–1585, Scholtz Prokop kakaslomnici l. 1585–1587, Platner Antal lőcsei l. (másodszor) 1587–1590, Jancsi János iglói l. 1590–1599, Christophori Mátyás poprádi l. 1599–1602, Goltz Joachim iglói l. 1602–1607, →Zabler Péter lőcsei l. 1607–1611, →Xylander István szepesváraljai l. 1611–1615, Zabler Péter lőcsei l. (másodszor) 1615–1616, →Serpilius János leibici l. 1616–1619. Zabler Péter lőcsei l. (harmadszor) 1619–1621, →Ursinus Illés iglói l. 1621–1625, Tamarisci István ménhárdi l. 1625–1628, Zabler Péter lőcsei l. (negyedszer) 1628–1630, Serpilius János leibici l. (másodszor) 1630–1632, Zabler Péter lőcsei l. (ötödször) 1633–1634, Cornides Dániel zsákóci l. 1634–1636, Pileman János szepesváraljai l. 1636–1640, Horler Szaniszló iglói l. 1640–1644, Erythraeus Tóbiás szepesbélai l. 1644–1647, Windisch János szepesváraljai l. 1647–1651, Viti Máté leibici l. 1651–1654, Windisch János szepesváraljai l. (másodszor) 1654–1657, Erythraeus Tóbiás szepesbélai l. (másodszor) 1657–1659, Peskovics Dániel ménhárdi l. 1659–1661, Erythraeus Tóbiás szepesbélai l. (harmadszor) 1661–1663, Peskovics Dániel ménhárdi l. (másodszor) 1663–1665, Gnendel Mihály iglói l. 1665–1667, →Klesch Dániel szepesváraljai, szepesolaszi l. 1667–1669, Noscovius Mihály felkai l. 1669–1674, →Buchholtz György kakaslomnici l. 1705–1716.

Irodalom: Hradszky József: A 24 királyi plébános testvérülete és a reformáció a Szepességen (1895.).