Székely István (Bencédi) (Bencéd, ? – Olaszliszka ?, 1563. dec. után) reformátor. Minta Ferencrend tagja, iratkozott be 1529 nyarán a krakkói egyetemre, amelyről visszatérve hazájába, csakhamar a reformáció szolgálatába állott, s 1538-ban Szikszón, 1540-ben Abaújszántón, 1544-ben Olaszliszkán →rektori hivatalt töltött be. Már 1548-ban ismét Szikszón volt, ezúttal lelkészi minőségben. Pár év múlva Göncre, végül Olaszliszkára vitték lelkésznek, s alkalmasint ott is halt meg valamikor 1563 decembere után, mint már jóideje a helvét irány híve. – Korához mérten termékeny és jelentékeny írói működést fejtett ki. Munkái: Kalendarium magyar nyelven. (Krakkó, év n.) (1538 előtt vagy ez évben jelent meg; a benne közlött csíziónak, melyet Székely egy korábbi keletű verses csízióból alakított át, az összes utána való csíziók csak lényegtelen módosulatai.) Keresztyénség fundamentumáról való tanúság. (Uo. 1538.) (II. kiad. uo. 1544., III. bőv. kiadás uo. 1546.) Istenes énekek. (Uo. 1538.) Zsoltárkönyv… magyar nyelvre fordíttatott. (Uo. 1548.) Krónika ez világnak jeles dolgairól. (Uo. 1559.) (Újra kiadta Toldy Ferenc 1854-ben.) Készült a Biblia lefordításához is.