Szatmárnémeti nemzeti zsinat, 1646. jún. 10-re →Geleji Katona István erdélyi ref. püspök az I. →Rákóczy György megbízásából avégett hívta össze, hogy elnyomja a Tolnai Dali János és társai által indított puritánus irányú mozgalmat. A Rákóczy uralma alatt álló összes országrészekből, vagyis az erdélyi, tiszántúli és tiszáninneni egyházak részéről száztízen voltak jelen a Geleji elnöklete alatt tartott zsinaton, mely harminc végzésében határozott konzervatív álláspontot foglalt el a Tolnaiék törekvéseivel szemben, s úgy Tolnait, mint legtöbb társát eltiltotta hivataluk folytatásától, ha meg nem változtatják nézeteiket. A zsinat végül egy egyházi törvénykönyv és egy agendás könyv szerkesztésével bízta meg elnökét, amit az rövid időn belül teljesített is, de az agendás könyv sohasem látott napvilágot. A zsinatnak, valamint a bevezetéséül szolgáló tokaji zsinatnak a történetét a jelenvolt →Szilágyi Benjámin István írta meg, de munkájának csak egy része maradt fenn; a fennmaradt rész eleje a →Sárospataki Füzetekben (1857.) jelent meg magyar fordításban. A zsinat végzéseinek valószínűleg első fogalmazását →Révész Imre (Uo. 1860.) közölte, míg a végleg megállapított szövegét magyarra fordítva előbb →Maklári Pap Lajos kivonatosan (Uo. 1865.), majd a Geleji-kánonokkal együtt →Kiss Áron (1875.) teljesen adta ki.

Irodalom: Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar ref. egyházban (1911.).