Szatmári ref. egyházmegye, a →tiszántúli kerületben, kezdet óta létezik. A XVIII. század elején 100, 1733-ban 65, 1786-ban 74 anyaegyháza volt, melyeknek egy része 1822 óta a →nagybányai egyházmegyéhez tartozik, viszont akkor hozzá csatoltatott a →beregiből 9, a szabolcsiból egy olyan egyház, mely Szatmár vármegyének fekszik a területén. A 19. század későbbi folyamán 65 anyaegyházból állott, melyek közül egynek időközben megszűntével is az államfordulatkor 55 maradt Magyarországon, de éppen a Szatmárnémetiben levő két tekintélyes egyház három lelkészével és magasabb tanintézeteivel Romániához csatoltatott többi hétnek a társaságában, melyekkel együtt aztán a nagybányai egyházmegyébe osztatott be. Viszont ennek itt maradt hét egyháza meg ide csatoltatván, majdnem annyi egyházból áll, mint azelőtt, rövid ideig tartó levén az 1940-i visszacsatoltság állapota. – →Espereseinek névsorából a következőkről tudunk: →Szegedi Lőrinc szatmári l. (1588.), →Beregszászi Pál szatmárnémeti l. (1592 szept.), Szathmári István csengeri l. 1597-ig, Böszörményi Máté óvári, majd máshova való l. 1597–1598 vagy 1599, Debreceni Tarack János szatmári l. 1598 vagy 1599–1605, Vári Tamás csengeri l. 1605-től, →Milotai Nyilas István szatmári l. 1611–1618, Dobronoki Fejér István óvári l. 1622-ig, →Szepsi Láni Mihály szatmári l. 1622–1623, Csengeri P. József szatmárnémeti l. 1625-ig, Váli Miklós óvári l. (1628.) 1629-ig, Szepsi Korocz Gáspár szatmárnémeti l. 1629–1637, Jenei Mihály szatmári l. 1637–1640, Medgyesi István szatmárnémeti l. 1640–1650, →Szathmári Lázár Miklós szatmári l. 1650–1656, Kolosi Dániel szatmárnémeti l. 1656–1657, Decsi Gáspár szatmári l. 1657–1658, Tarcali Bogdány Péter csengeri. szatmári várbeli l. 1658–1674, →Szepsi Korocz András szatmári l. 1675–1684, Váradi Mihály szatmári l. 1684–1689, Kismarjai Veszelin Pál fehérgyarmati l. 1690–1694, →Bélteki János szatmárnémeti l. 1694–1708, Dányádi György matolcsi l. 1708–1710, Karmaci →Vári Mihály szatmári l. 1710–1719, →Helmeci Komoróci István szatmári l. 1719–1723, Nagyari Jakab cégénydányádi l. 1723–1724, →Solymosi Nagy Mihály szatmári l. 1724–1729, →Hanvai Igó György szatmári l. 1729–1735, Rimaszombati Vitéz István fehérgyarmati l. 1735–1737, Jeremiás István szatmárnémeti, fehérgyarmati l. 1737–1762, →Fáji József szatmárnémeti l. 1762–1771, Újvárosi Nagy Sámuel vetési l. 1771–1777, Marcsa Mózes szatmári l. 1778–1795, Kabai H. Ferenc lázári, krassói, vámosoroszi l. 1795–1811. Szakál Mihály zsarolyáni l. 1812–1829, Osváth János kocsordi l. 1830–1831, Nagy Gedeon sonkádi l. 1832–1836, György József szatmárnémeti l. 1836–1848, Kiss György botpaládi l. 1848–1849. György József szatmárnémeti l. 1849–1852, Mészáros István szatmári l. 1852–1860, →Kiss Áron porcsalmai l. 1860–1892, Szarka Boldizsár vetési l. 1892–1896, →Biki Károly győrteleki, szatmári l. 1896–1912, Kiss Bertalan szamoskéri l. 1913 jan.-ápr., Kováts Lajos szatmárnémeti l. 1913–1919, Sipos József milotai, turistvándi l. 1919–1934, Tóth Sándor nábrádi, tyukodi l. 1935–1937, G. Szabó Mihály csaholci l. 1937–1942, Török József kömörői l. 1942–1954, Pótor Sámuel csengeri l. 1954–1960, Gaál Miklós mátészalkai l. 1960-tól.

Irodalom: H. Kiss Kálmán: A szatmári ref. egyház története (1878.), F. Varga Lajos: A szatmári ref. egyház húszéves története (1896.), Sipos József: A szatmári ref. egyház negyvenéves története (1942.1, Zoványi Jenő: A beregi és szatmári egyházmegyék espereseinek névsorához (Et. 1945.).