Steinacker Gusztáv (Bécs, 1809. márc. l. – Buttelstädt, 1877. jún.) ev. lelkész. Pesten, Pozsonyban. Rozsnyón, 1826-tól újra Pozsonyban, majd Késmárkon elvégezvén tanulmányait, külföldre ment s előbb Bécsben, 1833 májusától 1835 áprilisáig pedig Halléban teológiát hallgatott. Magyarországra visszatérve, egy ideig nevelősködés után 1838-ban debreceni ref. felsőbb leányiskolai igazgató, 1845-ben gölnicbányai ev. lelkész, 1846-ban a trieszti egyesült prot. egyház papja lett. Szabadelvű teol. nézetei és némely kellemetlenségek miatt 1852-ben távoznia kellett, amikor is Hannoverbe ment lelkésznek. Miután az egyházi felsőséggel itt is meggyűlt a baja, 1854-ben ezt az állását is kénytelen volt elhagyni. Ezután Buttelstädtben lelkészkedett haláláig. – Jelentékeny munkásságot fejtett ki a magyar írók és költők kiválóbb műveinek németre fordításával, de az egyházi és nevelésügyi irodalom terén is szerzett érdemeket. Ilyen irányú művei közül magyar érdekűek: A leányok neveléséről és tanításáról Magyarországban egy Pesten felállítandó nevelőintézet tervével együtt prot. leányok számára (németül is megjelent). (Buda, 1837.) Die ernste Mahnung der Weihnacht… (Prédikáció). (Pest, 1837.) Weihestunden im Tempel des Herrn (Prédikációk tőle és Kolbenheyer Mórictól, 2 k.). (Pest, 1839. és Trieszt, 1847.) Tapasztalatok és intések a nőnevelés mezején… (Pest. 1842.) Női hivatás- és társalkodástan (Németül is megjelent). (Uo. 1842.) Vergängliches und Bleibendes im Schlosse unserer christlich-protestantischen Kirche (Reformáció-ünnepi prédikáció). (Lipcse, 1845.) Das unzerreissbare. Band… (Kibúcsúzó beszéd Gölnicbányáról). (Lőcse, 1846.) Magyarországról távozta után is sok műve látott napvilágot.

Irodalom: Grátz Mór: Blätter aus dem Tagebuch eines Presbyters (1881.).