Somossi János (Bodzásújlak, 1783. máj. 24. – Sárospatak, 1855. aug. 21.) ref. tanár. Iskoláit 1791-től 1806-ig Sárospatakon végezte, közben az 1803–4. tanévet Lőcsén töltve. Miután két évig különféle kollégiumi tisztségeket viselt s 1808-tól gimn. tanár volt Sárospatakon, 1813-ban külföldre indult s 1814. ápr. 14-én Göttingenben iratkozott be az egyetemre. Visszajövetele után 1815-től újra Sárospatakon működött, előbb gimnáziumi, 1818-tól →teol. tanári állásban. A Magyar Tud. Akadémia 1834-ben levelező tagjává, az →alsózempléni egyházmegye 1845-ben esperessé választotta. 1848-ban részt vett a →pesti prot. értekezleten. Ez évben jelölt volt a püspökségre, de a harmadszori szavazás megtörténte után a szavazatok felbontása előtt kijelentette, hogy semmi esetre sem fogadja el azt, mire fel se bontották a szavazatokat. Esperesi hivataláról is lemondott 1854-ben, de az akkor rendesen ezzel járó kollégiumi algondnokságot haláláig megtartotta. – Írói munkásságának termékei: A dogmatika theologiának első vonásai. (Sárospatak, 1827.) (II. kiad. 1835., III. kiad. 1843.) A zsidó nyelv kezdeti (2 r.). (Buda, 1832–33.) Ker. hittudomány (2 k.). (Sárospatak, 1836–38.) A hittan első vonásai. (Uo. 1843.) A hittan vázlata (2 f.). (Uo. 1854.) →Kálniczky Benedekkel együtt sajtó alá rendezte a Sárospatakon 1832-ben kinyomtatott Újszövetséget és az 1835-ben kinyomatott Bibliát. – Apósa volt →Szeremlei Gábornak.

Irodalom: Erdélyi János: S. J. életrajza, jellemzése (Sp. Füz. 1864.).