Serpilius Sámuel (II.) (Sopron, ? – ?, 1749.) ev. lelkész, Keresztély testvére, ifj. János fia, Sopronban tanult. Azután lelkész lett Bazinban, ahonnan 1709-ben elűzték s hosszabb vándorlás után Regensburgban kapott valami alkalmazást. Innen 1724-ben Sopronba hívták lelkésznek. A →dunántúli egyházkerület újra szervezkedésekor 1736-ban püspökké választották, de az odavaló →elsőpapnak, →Pilgram János Zsigmondnak a biztatására gyülekezete állhatatosan ellene szegült ez állása elfoglalásának s emiatt csak hat év múlva töltötte be az →egyházkerület mással a püspöki széket. – Művei: Die göttliche Handschrift (Gyászbeszéd Krannöst Keresztély felett). (Regensburg, 1713.) Die in der Gemeinschaft… (Gyászbeszéd Pilgram János Zsigmond felett). (Ulm, 1739.) – Gyászverset írt a Meissner Mihály halálára (1714.).