Sculteti Severin (Alsólehota?, ? – ?Bártfa, 1600. jún. 30.) ev. esperes. 1565-től Bártfán tanult, hol 1573-ban →lector lett. 1575-től Breznóbányán volt rektor, 1576-tól pedig Eperjesen; 1584-től ismét Bártfán lectorkodott 1590-ig, midőn visszatért Eperjesre rektornak. 1591 nyarán aztán az →elsőpapi hivatalt foglalta el Bártfán, ahol 1593 októberétől az →esperesi hivatalát is viselte az →öt szabad kir. városi egyházmegyének. Jelentékeny részt vett a felvidéki helvét irányúak elleni küzdelemben, sőt mint a →csepregi colloquiumnak lutheránus részről fő szóvivője, a dunántúliak elleniben is. – Művei: Examen thesium et regularum zwinglianarum de coena Domini (→Wagner Mártonnal és →Fabri Tamással). (Bártfa, 1586.) Erotemata de communicatione idiomatum. (Uo. 1593.) Hypomnima, das ist: Ein kurtze, nothwendige Erinnerung an die fünf löbliche freie Städte in Oberungarn… von ihrer christlichen Glaubensconfession. (Uo. 1599.) Υπoμnημa sive: Admonitio brevis ad christianos… de asserenda et retinenda veteri seu avita vere christiana doctrina (→Gönczi István ellen). (Uo. 1599.) Megírta még az 1593. évi eperjesi és 1597. évi lőcsei zsinat történetét (→Hutter Lénárt „Concordia concors” 1614. c. művében és →Magyar Prot. Egyháztörténeti Adattár, 1903.). Gyászverset írt a Gradeci Stansith →Horváth Gergely halálára (1597.), bevezetést a „Historia colloquii Chepregiensis…” (1591.) c. kiadványához és →Grawer Albert „Bellum J. Calvini et Jesu Christi” (1597.) c. művéhez, ez utóbbit „De irreconciliabili calvinistarum in ecclesiam odio admonitio” c. alatt. (Újra megjelent a „Celeberrimorum virorum Anti-Henotica” c. gyűjtemény XII. darabjaként, 1706.). →Wagner Jakabbal és Fabri Tamással sajtó alá rendezte Wagner Márton „Apologia examinis ecclesiae et scholae Bartphensis” (1590.) c. munkáját, valamint →Stöckel Lénárt postilláit (1596.), Palesztinának egy rövid földrajzát adván hozzá.

Irodalom: Zoványi Jenő: S. S. tanári működése (Prot. Tanügyi Szle, 1930.).