Sárkány Dávid (?, 1700. k. – Miskolc, 1762. szept. 18.) ref. tanár. Tanulmányait Sárospatakon végezte, hol 1719. szept. 13-án lépett a →togatusok sorába. Külföldre menvén, 1730-ban a franekeri egyetemre iratkozott be hallgatónak. Hazájába visszajőve, 1731-ben radistyáni, 1733 végén mezőcsáti lelkész, 1734-ben pedig sárospataki bölcsészettanár lett. E hivatalát „De profanae eruditionis eximia utilitate in sacris” szóló értekezésével foglalta el. 1758-ban nyugalomba vonulván, Miskolcra költözött. – Műveinek nagy része kéziratban maradt, csak ezek jelentek meg: Halotti magyar oratio →Ráday Pál temetésén 1733. (Hely n. 1735.) Analytica exegesis primae epistolae Joannis. (Zürich, 1757.)