Beke Sámuel (Csernátoni) (Szilágypanit, 1800. aug. 3. – Zilah, 1836. aug. 14.) ref. lelkész. Tanult Zilahon és Kolozsvárt, majd a teológia elvégzése után a gr. Bethlen családnak lett udvari papja Bethlenben. Innen 1828-ban Zilahra ment lelkésznek. – Művei: A tudomány világosság (Prédikáció). (Kolozsvár, 1828.) Halotti beszéd Éltető Anna Tunyogi Miklósné utolsó tisztességtételére. (Uo. 1828.) Mik nehezítik az élettül megválást (Emlékbeszéd Z. Kiss Ferencné Vajasdi Zsuzsanna felett). (Uo. 1832.) Sírjatok a sírókkal (Gyászbeszéd Szakács Jánosné Kiss Katalin felett). (Uo. 1832.) Imádságok br. Bánffy Sarolta felett. (Uo. 1834.) Vasárnapi beszédei (2 k., kiadta Nagy Ferenc). (Uo. 1837–40.) (II. kiad. uo. 1851.)