Sándor János (Homoródalmás, 1841. dec. 26. –?, 1909. jún. 30.) unit. tanár. Homoródalmáson járt 1856-ig az elemi osztályokba. Majd 1857-től Székelykeresztúron és Kolozsvárt a gimnáziumot, 1865-től az utóbbi helyen a teológiát végezte. Ezt 1867-ben félbeszakítva, →köztanító lett Székelykeresztúron, 1870-től pedig nevelő volt, míg 1871 őszétől egy-egy félévig a zürichi és müncheni egyetemeken folytatta tanulmányait. Hazajőve, 1872 szeptemberétől tanári állásban működött Székelykeresztúron, amelyről nyugalomba lépett 1907-ben. Az egyházköri felügyelőgondnoki tisztet is viselte halálakor. – Jelentékenyebb dolgozatai: A székelykeresztúri unitarium gymnasium építtetésének történelmi rajza (Ker. Magvető, 1873.). Szabó Sámuel életrajza (Uo. 1874.). A székelykeresztúri unit. középtanoda könyvtára (Uo. 1877.). →Péterfi Sándor pap és egyházi író élete (Uo. 1888.). A székelykeresztúri középtanoda felekezeti és nemzeti fontossága. (Kolozsvár, 1888.) →Kiss Mihály egyházi író és két hasonnevű előde (Ker. Magvető, 1890.). Visszatekintés a gymnasium történetére s egyszersmind százéves fordulói záróbeszéd. (Kolozsvár, 1894.) A székelykeresztúri unit. gimnázium történelme. (Székelykeresztúr, 1906.) – Apósa volt P. Szentmártoni Kálmánnak.
|