Rimaszombati (Szombati) Sámuel (?, ? – Gyulafehérvár, 1738.) ref. lelkész. Erdélyi születésű, Marosvásárhelyen tanult, hol 1720 júniusától 1721 májusáig →senior volt. Külföldre menvén, 1721. dec. 4-én Franekerben iratkozott be az egyetemre. 1724-ben tért vissza hazájába, ahol mindjárt szatmári, 1729-ben székelyudvarhelyi →rektor, 1734-ben marosvásárhelyi tanár, 1737 vége felé pedig gyulafehérvári lelkész lett. – Művei: De lege asylorum mosaicorum. (Franeker, 1724.) Halotti oratio gr. Bethlen Sámuelné Lázár Mária felett. (Kolozsvár, 1732.) Halotti prédikáció… (gr. Bánffy György felett). (Uo. 1736.) Halotti prédikáció br. Korda Lászlóné br. Lázár Anna felett. (Uo. 1736.) Sermo funebris… (Bonyhai Simon György felett). (Uo. 1737.) „Theologiá”-ja kéziratban maradt. – Veje Solymosi →Nagy Mihálynak.