Ráth György (Pest, 1828. máj. 6. – Bp. 1905. júl. 7.) róm. kat. vallású táblai tanácselnök. Ügyvédi oklevéllel 1853-ban állami szolgálatba lépvén, 1876-ban táblai tanácselnökségig vitte. Mint ilyen 1890-ben nyugalomba vonult, hogy a könyvgyűjtésnek és a képzőművészetek fejlesztésének szentelhesse minden idejét. – Lakását múzeumnak (Ráth-múzeum) rendelte, nagyszerű, többnyire hungaricumokból álló könyvtárát pedig a Magyar Tud. Akadémiának ajándékozta (Ráth-könyvtár, katalógusa külön könyvben megjelent). Könyvtári búvárkodásának termékei közül a következők prot. érdekűek: A felsőmagyarországi kryptokálvinisták hitvitázó irodalmáról (ItK. 1892.). →Pilcz Gáspár és ellenfelei (MKSz, 1893.). Gradeci →Horváth Gergely és Lam Sebestyén hitvitája (ItK. 1894.). Paikoss Endre „A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története” c. művének ismertetése (Sz. 1894.). Két kassai plébános a XVI. században (Sz. 1895.). Bullinger Henrik és a magyar reformáció (ItK. 1896.). Ezeknek nagy része különnyomatban is megjelent.