Rápóti Pap Mihály id. (Érdengeleg, 1627. máj. 30. – Debrecen, ?) ref. lelkész. Tanult Érendréden, 1635-től Tasnádon. 1639-től Debrecenben, 1643-tól Szatmárnémetiben, hol ez év júliusában →subscribált, 1644. szept. 14-től ismét Debrecen-ben. 1648 májusában →rektor lett Nagykállóban. 1650 tavaszán lelkész Nagyhalászon. Innen 1655 májusában másodpapnak vitték Tarcalra. 1657 tavaszától Ibrányban szolgált, honnan a következő évben Bodrogkeresztúrra ment másodpapnak. Ez állásában a puritánus liturgia el nem fogadása miatt nem tűrte meg az →egyházmegye, s így 1660 tavaszán Tiszadobon foglalt el lelkészi állást. 1663 tavaszától Hajdúnánáson. 1669 tavaszától Büdszentmihályon, 1672 tavaszától újra Tiszadobon, 1674 tavaszától Hajdúböszörményben lelkészkedett. 1676 tavaszától egy évig hely nélkül lévén, Debrecenben lakott, míg 1677 tavaszától hajdúhadházi pap volt. Innen az év vége felé kizavarta a kuruc háború s kénytelen lett megint Debrecenbe költözni. 1678 tavaszán Földesre, 1684-ben Biharnagybajomba, 1689-ben Nádudvarra választották meg, ahonnan 1692-ben fiához vonult Debrecenbe s itt halt meg bizonytalan időben. – Ritka becsű emlékiratát kivonatosan a →Sárospataki Füzetek 1858-iki évfolyama közölte. – Gyászverset írt a →Köleséri Sámuel (1683.) és →Felvinci Sándor (1686.) halálára.