Radetius Bálint (Danzig, ? – Kolozsvár, 1632. aug. 18.) unit. püspök. Már 1603-ban →rektor volt Luklavicében, honnan 1605-ben hasonló állásba hívták Kolozsvárra. Itt aztán később →prédikátor, 1616-ban püspök, 1622 márciusában pedig egyszersmind →elsőpap lett. – Magyarul nem tudása sokszor akadályul szolgálván püspöki teendői végzésében, többrendbeli hátránnyal járt ebbeli hivataloskodása. Az irodalom terén szerzett inkább érdemeket következő műveivel: Geistliche Gesänge. (Kolozsvár, 1620.) De matrimonio tractatus. (Uo. 1621.) Judithae Kornisiae… Simonis →Péchi… conjugis funebris laudatio… (Uo. 1621.) Disciplina ecclesiastica. (Uo. 1626.) (Bővítve kiadta →Almási Gergely Mihály 1694., ennek magyar fordítását 1919-ben Gálvi Lőrinc.) Formula administrandi ccenam dominicam. (Uo. 1638.) Quarundam quaestionum… solutio (Az előbbinek függeléke). Precatio matutina, precatio vespertina (Az előbbiekkel együtt). Közrebocsátotta továbbá Schmalznak „Der kleine Katechismus” c. művét a kolozsvári iskola használatára (Uo. 1620.).