Pruzsinszky Pál (Ungvár, 1862. jan. 12. – Bp. 1926. aug. 29.) katolikusnak született ref. tanár. Ungvárott 1881-ben végezte a gimnáziumot. Ekkor a budapesti egyetem bölcsészeti karára iratkozott be, s 1882-ben belépett a piarista rendbe, melyből az egyetem elvégzését követő több évi tatai és budapesti tanárkodás után 1890-ben kilépett, s áttérvén a ref. egyházba, 1891-ben Karcagon. 1893-ban Kisújszálláson, 1897-ben Budapesten lett gimn. tanár. Miután 1895-ben bölcsészetdoktorságot szerzett s 1902-ben lelkészi vizsgálatot tett, 1906 őszén a bölcsészet tanára lett a budapesti →teol. akadémián, hol 1909-ben az egyháztörténeti tanszékre ment át. A genevai egyetem 1909-ben, a montpellier-i teol. fakultás 1924-ben teol. díszdoktorrá, a →Magyar Prot. Irodalmi Társaság 1909-ben választmányi taggá választotta. – Más irányúakon kívül a következő teol. művei és nagyobb dolgozatai vannak: A francia egyház a forradalom alatt. (Karcag, 1894.) A kisújszállási ev. ref. főgimnázium története. (Mezőtúr, 1896.) Zwingli Ulrik Commentariusa (→Tüdős Istvánnal latinból ford.). (Budapest, 1905.) Kálvin (2 k.). (Pápa, 1909–1910.) Kálvin leveleiről (Prot. Szle, 1909.). Kálvin levelei a nőkhöz. (Budapest, 1909.) Kálvin egyénisége (Az „Emlékezés Kálvinról” c. könyvben). (Uo. 1909.) Kálvin János prédikációi (Lelkészegyesület, 1911.). →Ráday Pál (Prot. Szle, 1912.). A budapesti ref. theol. akadémia →Ráday könyvtárának múltja. (Budapest, 1913.) →Bod Péter és kiválóbb egyházi munkái. (Uo. 1913.) Hitünk hősei a 16. században. (Uo. 1914.) A lyoni vértanú-theologusok és Kálvin János (Lelkészegyesület, 1915.). →Benkő József (Uo.). →Farkas József emlékezete. (Budapest, 1917.) A magyar prot. egyházak történetének rövid áttekintése. (Uo. 1917.) A magyar reformáció bajnokai („A magyar reformáció könyve” c. füzetben). (Debrecen. 1917.) Az egyetemes egyháztörténelem a reformáció után következő századokban (Theol. Értesítő, 1917.). A budapesti kálvintéri templom. (Budapest, 1921.) A magyarországi prot. egyház története. (Uo. 1921.) →Szilassy Aladár. (Uo. 1922.) Brousson, a hugenotta ügyvéd. (Uo. 1924.) Hugenotta asszonyok, hugenotta lányok. (Uo. 1924.) A pásztorok és a nyáj. (Uo. 1925.) A camisard-ok. (Uo. 1926.) Lefordította a Sohm egyháztörténetét.