Prőhle Károly (Rábabogyoszló, 1875. márc. 17. – *Sopron, 1962. dec. 11.) ev. vallású egyetemi tanár, az előbbinek öccse. Iskoláit Sopronban végezte, ahonnan külföldre is ellátogatván, részint Greifswaldban, részint Tübingenben gyarapította ismereteit. Miután 1902-ben hazajött, lelkész lett Lajtaújfaluban. 1904-ben theol. tanári képesítést szerezvén, 1906-ban Sopronba ment →teol. tanárnak. 1918-ban a pozsonyi →teol. akadémiára választották meg, de a közbejött események meggátolták hivatala elfoglalásában. 1923-ban egyetemi tanárrá neveztetett ki Sopronba. 1918-ban bölcsészdoktorságot szerzett Budapesten, 1926-ban teol. díszdoktorságot kapott Lipcsében. 1946-ban nyugalomba lépett. – Művei: Rendszeres theol. dolgozatok. (Sopron, 1905.) A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai (Theol. Szaklap, 1905.). A főiskolai rendszeres theol. seminariumok feladata és módszere (Uo. 1906.). Hazai prot. theol. tudományosságunk sajátos helyzete és feladatai (Uo. 1910.). A konfirmációról (Uo. 1910.). A középiskolai műveltségről, mint a főiskolai (különösen theol.) oktatás feltételéről (Ev. Tanáregyesület 1911-i évkönyve). Isten keze a világháborúban (Prédikáció). (1914.) Háború és theologia. (Sopron, 1915.) Eucken Rudolf életphilosophiája. (Budapest, 1918.) Optimismus és pessimismus az evangélium világításában. (Uo. 1922.) A jelenkori vallásbölcselet főkérdései (Eucken után németből, bevezetésül ennek életrajzával és jellemzésével). (Uo. 1925.) A theologia létproblémája. (Debrecen, 1925.) Luther kis kátéja. (Budapest, 1930.) Az ágostai hitvallás (Fordítás magyarázatokkal a „Hitvallás és tudomány” c. kötetben). (Sopron, 1930.) Keresztyénség és protestantismus az ágostai hitvallásban (Uo.). Die trinitarische Gestaltung des christlichen Gottesglaubens. (Hely n. 1932.) A háború utáni kor szelleme és prot. megújhodás (Prot. Szle, 1935.). A szentháromság, mint egyetemes ker. kapocs. (Budapest, 1941.) Luther és a reformáció. (Uo. év n.) Ker. magyar lelki egység. (Győr, 1941.) – Egyik társszerkesztője volt a →Prot. Szemlének.