Petrőczy Kata Szidónia (?, 1662. eleje. – Beregszentmiklós, 1708. okt. 21.) br. P. István és gr. Thököly Erzsébet ev. vallású leánya. 1681-ben feleségül ment az akkor református gr. Pekry Lőrinchez, kivel hol boldog, hol boldogtalan volt a házassága. Csapásként sújtotta buzgó protestáns lelkületét, hogy férje 1690 táján áttért római katolikusnak, s nagy öröm érte, midőn az mintegy másfél évtized múltával újra protestánssá lett. – Jeles költőnő és írónő volt, kinek számos versén kívül a következő fordításai ismeretesek: Kath. válasz az esaviták eretnek kérdésére: hol volt Lutherus előtt az igaz vallás avagy anyaszentegyház?… (Meisner B. után ford. név n.). (Hely n. 1690.) (Címlapkiadás: Frankfurt, 1692.) Rövid és fundamentumos tracta… a római és evangelica eklézsiákról… (Hunnius M. után ford., az előbbivel együtt szintén név n.) A pápista vallásra hajlott lutheráriusok lelkek isméreteinek kínja (Mayer F. J. után ford., az előbbiekkel együtt, szintén név n.). A kereszt nehéz terhe alatt elbágyadt szíveket élesztő jóillatú 12 liliom (Arnd J. után ford.). (Kolozsvár, 1705.) (II. kiad. 1764.) Jó illattal füstölgő igaz szív (Arnd J. után ford.). (Lőcse, 1708.) – Testvére volt P. Istvánnak, a →rózsahegyi zsinat világi elnökének, unokatestvére Thököly Imrének.

Irodalom: Thaly Kálmán: Az első magyar költőnő, br. P. K. Sz. gr. Pekry Lőrinczné élete és versei („Irodalom és műveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból” c. kötetben, 1885.), Kovács Sándor: A kurucvilág költő-asszonya (Prot. Esték, I. k. 1897.), Antalffy Endre: P. K. Sz. élete és munkái (1904.), Zoványi Jenő: Milyen vallású volt P. K. Sz.? (Prot. Szle, 1915.).