Pest-békési ev. egyházmegye, a Pest vármegyei egyházaknak a →nógrádi egyházmegyéből való kiválása és a 18. század első negyedének vége felé Békés vármegyében alakult egyházaknak hozzájuk csatlakozása folytán 1727-ben keletkezett. Kiterjedése, mely már eredetileg is túlságos volt, még nagyobb lett a →türelmességi rendelet hatása alatt létrejött bánsági és bácskai egyházakkal, mire az így beállott szükségérzet magával hozta 1791-ben a békésieknek, bácskaiaknak és bánságiaknak a Pest vármegyeiektől való különválását, s ezeknek magukra maradását. – Ezalatt működő →esperesei közül a következőkről tudunk: Apostol István alberti l. (1735.), Schmidt János aszódi l. 1744-ig, Burján Sámuel aszódi l. 1744-től (1748.), Chován Sámuel acsai l. (1754. márc.), →Markovics Mátyás szarvasi l. 1762-ig, Pohl Mihály acsai l. (1766.) 1773-ig, Sztehlo András pilisi l. 1773–1775, Gyurcsek János békéscsabai l. 1780-ig, Bartholomaeides János irsai l. (1781.) (1785.), Laho János péteri l. (1787. nov.) 1791-ig, Simonides János orosházai l. 1791. máj. – 1791 ősze (ezután a békés-arad- és temes-torontáli egyházmegyében.).