Óvári prot. zsinat több is lehetett, de csak kettőről tudunk. Az egyiket 1554. márc. 13-án tartották a gyulafehérvári kat. püspökségnek magyarországi („meszesentúli”) vidékeiről és az egri püspökségnek ide gravitáló részeiről összegyűlt lelkészek, kik végzéseikből kitetszőleg a lutheri iránynak voltak még hívei, de már némi engedményeket téve a valószínűleg nem egy tagja által képviselt helvét iránynak, mégpedig a Wittenbergi Concordia után haladva, de bizonyos ellentmondással, illetőleg fogalomzavarral. Miután elhatározták a püspöki és →esperesi hivatal fenntartását, illetőleg szervezését, megválasztották az idetartozó hét →egyházmegye esperesét; a zsinaton elnöklő helybeli lelkészt, Tordai Demetert pedig első püspöküknek. →Stancarus ellen is alkalmasint itt végeztek valamit. A zsinat munkálatait latinul →Tóth Ferenc (Túl a tiszai püspökök… 259. s köv. l.), magyar fordításban →Kiss Áron („A 16. századbeli magyar ref. zsinatok végzései” közt) közölte. – A másikról csak annyit tudunk, hogy 1555. jún. 24-én már a Károlyi →Boldi Sebestyén püspöksége és elnöklete alatt tartották, de ott is akadt, aki hangot adott a lutherizmustól eltérő hitelveknek.

Irodalom: Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig (1922.), Révész Imre: Bucer Márton és a magyar reformáció (1933.).