Bársony György (Nyitrapéterfalva, 1626. márc. 3. – Kassa, 1678. jan. 11.) róm. kat. püspök. Pappá szenteltetvén, vágszerdahelyi plébános, 1653-ban esztergomi kanonok, 1665-ben nagyváradi c. püspök és szepesi prépost, 1675-ben egri püspök lett. Nevezetes munkákat írt a protestánsok ellen. „Magyarország tüköre” (Kassa, 1671.) voltaképpen II. Sylvester pápa bullájának fordítása. A „Veritas toti mundo declarata” (Uo. 1671., II. kiad. Bécs, 1672.) címűben azt bizonyítgatta, hogy a király a protestánsokat nem tartozik megtűrni országában. Ezen elv alapján indult meg nemsokára az a kegyetlen és általános üldözés, melynek ideje a prot. egyházakra nézve méltán mondatik →gyásztizednek. Az üldözés munkájában is részt vett személyesen. Műve fontosságát eléggé igazolja az a körülmény, hogy a protestánsok részéről öten is vállalkoztak megcáfolására: →Pósaházi János, →Komáromi Csipkés György, →Szatmárnémeti (I.), Mihály →Reiser Antal és egy →Krestianszky Jób álnevű író.

Irodalom: Zoványi Jenő: B. Gy. Cáfolói (MKSz, 1930.).