Nagyvárad reformációja végett már 1552-re tett sikeres próbát egypár kisebbrendű magyar reformátor, de mégis csak 1556 után történt meg javarészben, midőn ugyanis az önállóvá lett Erdély uralma alá jutott a város. Az ottani két káplán kiűzetése után 1566-ban uralkodóvá lett a protestantizmus, mégpedig annak helvét iránya, de azért római katolikusok is maradtak a városban, akik nem szűntek meg elvesztett hatalmuk visszaszerzéséért küzdeni. 1569-ben unit. egyház is alakult, de el is enyészett a század végére. A ref. egyház, melynek az 1557-i országgyűlés határozata nyomán mindjárt kezdettől fogva tekintélyes és egyre virágzóbb, két tanárral ellátott iskolája volt, már a 16. század közepe körül két lelkészt, 1628 tájától hármat, sőt a várbelivel együtt négyet tartott. Kimagasló állását egészen 1660. aug. 28-ig megtartotta, de ekkor a várost elfoglaló törökök hosszú időre megsemmisítették az egyházat is, az iskolát is. A lelkészek többsége a hívek egy részével Erdélybe, →Mártonfalyi György tanár növendékeivel együtt Debrecenbe menekült, s ott folytatván működését, újból felvirágoztatója lett az ottani kollégiumnak. A nagyváradiak ezentúl Biharpüspökibe jártak ki, hol rájuk való tekintettel huzamosabb ideig két lelkész volt. 1699-ben és 1700-ban, valamint valószínűleg több e körüli évben ismét volt lelkész Nagyváradon, de a Rákóczi-szabadságharc viharai, vagy talán a kat. püspök eszközei hamar megsemmisítették az egyházat. Csak a →türelmességi rendelet adott új életet a nagyváradi ref. egyháznak, amely azonban ekkor is csupán hosszas küzdelem után tudott megszilárdulni. Egy lelkésze és egy temploma idővel elégtelenné válván, egyre újabb templomokat épített s melléjük lelkészeket is állított be, úgyhogy 1928-ban már a negyedik templomhoz kezdett és 1931-ben a negyedik lelkészi állást szervezte. Egyidőben feladott felekezeti iskolái, még jó ideig fenntartott gimnáziuma közül a leányiskolákat később ismét kezében tartotta s amellett leánygimnáziuma és még Magyarországhoz tartozása idején alapított tanítónőképezdéje is volt. 1813-ban ev. anyaegyház is keletkezett a városban, s ez ma is fennáll.

Irodalom: Csernák Béla: A ref. egyház Nagyváradon 1577–1660. (1934.), Keresztesi József: Krónika… (1868.).