Nagybányai ref. egyházmegye, a →tiszántúli, jelenleg a →királyhágómelléki kerületben, kezdet óta megvolt, s 1643-ban 36, a 18. század elején 26, 1733-ban 20, 1786-ban 22 anyaegyházból állott. Az 1821.–22.évi →generális konvent egészen új képet adott az →egyházmegyének, amennyiben a →szatmári egyházmegyéből 25, az →ugocsaiból 4, a →középszolnokiból 1 anyaegyházat hozzá csatolt, viszont az addig övéi közül hatot az →erdélyi kerületbeli →dési egyházmegyének engedett át, s így akkor 43 egyháza lett. Újabban 42 anyaegyháza volt, melyek mindannyian Szatmár vármegyében feküdtek. Az államfordulatkor 7 egyháza maradt Magyarországon, ezek a szatmári egyházmegyéhez csatoltattak. Az elszakított 35 egyházból 33 a →máramaros-ugocsaiból Romániához csatolt 9 és a szatmáriból szintén odacsatolt 8 egyházzal együtt most is önálló testületet alkot, míg két egyháza Csehszlovákiához csatoltatván, ott a máramaros-ugocsaiba olvadt, 1938-ban pedig visszakerült a hazába, miként a többi, csak rövid időre. Legnevezetesebb egyháza az ősi tulajdonában levők közül a nagybányai. – →Esperesei közül a következőknek ismeretes a neve: Gönczi György nagybányai l. 1590 k., Felsőbányai Pál szinérváraljai, nagybányai l. (1597.) (1599.), Károlyi György nagybányai l. (1604.), Liszkai B. Demeter aranyosmedgyesi l. (1605 júl.) (1621.), Gönczi A. József nagybányai l. 1621. vagy 1622–1629, Lévai János nagybányai l. 1629–1638 vége vagy 1639 eleje, Szántai Molnár Mátyás nagybányai l. 1639–1642, →Hodászi S. Miklós nagybányai l. 1642–1650, Gönczi Mihály felsőbányai, alsómisztótfalui l. 1650–1663, Kazai János avasújvárosi, felsőbányai l. 1663–1678 vagy 1679, Szécsi István nagybányai l. 1679–1685, Gyöngyösi N. István felsőbányai l. 1685–1687, Pányoki Mihály magyarberkeszi, avasvámfalui l. 1687-től, Felsőbányai Péter magyarberkeszi, alsómisztótfalui l. 1699–1708, →Füsi Lőrinc nagybányai, alsómisztótfalui l. 1708 vagy 1709–1715, Bodoki D. István alsómisztótfalui, aranyosmedgyesi l. 1715-től (1718 jan.), Técsi Mihály magyarberkeszi l. (1728.) (1732 dec.), →Miklósvári Sebe János hagymásláposi, alsómisztótfalui l. 1738-tól (1747.), Kolosvári István nagybányai, helynélküli l. 1749–1779, Fóris Ferenc avasújvárosi l. 1779-től (1794.), Sályi Mihály felsőbányai l. 1805–1806, Kis Mihály apai l. 1806-tól, Técsi Dániel avasújvárosi l. 1819–1832, →Lugossy József felsőbányai l. 1832–1853, →Tarcali Sámuel kispaládi l. (1843-tól helyettes) 1853–1855 vagy 1856, Melegh Dániel avasújvárosi l. 1856–1870. Csanálosi György nagybányai, nagypaládi l. 1870–1881, Bencsik István avasvámfalusi, nagypaládi l. 1881–1904, Széll György avasújvárosi l. 1905–1936, Boros Jenő szatmári l. 1936–1941, Oláh Sándor nagybányai l. 1942-től.

Irodalom: Lugossy József: A nagybányai egyházmegye személyzete a 17. században (P. E. I. L., 1847.), Soltész János: A nagybányai ref. egyházmegye története (1902.).