Nagy József (Bodroghalász, 1788. márc. 28. – Cigánd, 1864. jan. 23.) ref. lelkész. Tanult Sárospatakon, ahonnan 1814-ben Mezőcsátra ment →rektornak. 1816 áprilisától Göttingenben gyarapította ismereteit. 1817-ben hazajőve, 1818-tól Ungváron volt lelkész, 1829-től pedig Cigándon. – Egyházi érdekű művei: Eredeti munkái és szabad fordításai erkölcsi és ünnepi tanításokban. (Sárospatak, 1823.) Erkölcsi elmélkedés a király születése napján. (Uo. 1824.) Az igaz hazafi… (Gyászbeszéd Kazinczy István felett). (Uo. 1828.) A koporsók és sírhalmok… (Búcsúztatók legid. →Kiss Áronnal). (Uo. 1832.) Halotti szónoklatok… (Uo. 1847.) Írt még verseket, főként ünnepélyes alkalmakra.