Nádudvari Sámuel id. (?, ? – ?Pelsőc, 1740. k.) ref. lelkész, Debrecenben tanult, hol 1687. jún. 12-én →subscribált. Később →köztanitóságot viselt, majd szikszói →rektor lett. Innen külföldre menvén, 1696. nov. 5-től a franekeri egyetemen folytatta tanulmányait, 1698 júniusa után hazajővén, először Hanván, 1725-ben Pelsőcön lelkészkedett. – Műve: Emlékezetre felemeltetett aranyoszlop (Gyászbeszéd Giczei Gáborné Gyürki Zsófia felett Szendrőn). (Debrecen, 1725.) Üdvözlő verset írt →Bagosi Mártonhoz (1697.) és →Diószegi Sámuelhez (1698.).