Muraközy Gyula (Bp. 1892. máj. 13. – *Bp. 1961. aug. 31.) ref. lelkész. Budapesten tanult 1914-ig, az utolsó négy évben a teol. akadémián. Azután Montaubanban gyarapította ismereteit. Hazatérte után káplánkodott, míg 1918 májusában lelkész lett Kecskeméten. Itteni működése közben huzamosabb időt töltött 1919-ben Svájcban, 1923-ban Montpeillier-ben, 1928-ban az Egyesült Államokban. 1932 óta Budapesten lelkészkedett. – A →dunamelléki egyházkerület 1936-ban tanácsbírónak, 1937-ben és 1939-ben zsinati rendes tagnak, 1946-ban főjegyzőnek választotta. 1955-ben nyugalomba lépett, de 1957-ben ismét lelkész lett előbbi helyén. Szerkesztője volt 1933-tól 1944-ig a →Református Életnek, azonkívül több egyházi közlönybe írt cikkeket. – Egyéb egyházi művei: Élet és halál (Elmélkedések). (Budapest, 1915) Sociálismus, zsidókérdés, katholicismus és a magyar jövő. (Kecskemét, 1922.) A prédikátor könyve (Tanulmányok, előadások, prédikációk). (Uo. 1929.) A magyar reformátusság problémái. (Uo. 1929.) A diadalmas élet. (Budapest, 1933.) A láthatatlan templom (Prédikációk). (Uo. 1933.) Az ébredő föld. (Uo. 1933.) A Sionnak hegyén (Imádságok, elmélkedések). (Uo. 1935.) Kiáltó szó (Tanulmányok, előadások, prédikációk). (Uo. 1936.) A válság megoldása (Prédikációk). (Uo. 1938.) Ha megérkeznek az angyalok. (Uo. 1939.) Tragikum és predestináció. (Uo. 1941.) Rádiós prédikációi másokéival együtt szintén jelentek meg. A szépirodalom terén is buzgón dolgozott.