Morvay Ferenc (Érszakácsi, 1848. dec. 29. – ? Nagyváty, 1924 nov. 4.) ref. lelkész. Tanult Zilahon, 1865-től Kolozsvárt, ahol 1866-ban elvégezte a gimnáziumot s aztán két évig joghallgató volt. Két évig még Sárospatakon teológiát hallgatván, 1870-ben rektor lett Tiszatarjánban, 1873-ban →káplán Mezőtúron, 1874-ben Vajszlón, majd Oldon, Lacházán és Szaporcán. Ez utóbbi helyen 1877 júliusától lelkész volt s innen 1887 áprilisában Nagyvátyra ment hasonló minőségben. 1902-ben tanácsbíróvá választotta a →dunamelléki egyházkerület. Egyik kezdeményezője s az alakulásig elnöke volt az ORLE-nak. 1915-ben nyugalomba lépett. – Számos cikke jelent meg az egyházi lapokban. – Művei: A temetés szertartása meghalt lelkészeink koporsóinál. (Siklós, 1886.) Az affiliáció kérdéséhez. (Uo. 1894.) Néhány őszinte szó a lelkészek állami segélyezésének kérdéséhez („Egy pap” álnévvel). (Budapest, 1898.) Ref. kis káté. (Uo. 1898.) Baranyai egyházi élet a 18. században (Prot. Szle. 1900.).
|