Baráth Ferenc (Kunszentmiklós, 1844. nov. 3. – ?Budapest, 1904. szept. 5.) ref. tanár. Kunszentmiklóson tanult 1857-ig, midőn Nagykőrösre ment a felső gimnáziumba. Miután 1861-től két évig Debrecenben, két évig Pesten teológiát hallgatott, nevelősködni kezdett s tanítványával 1866. ápr. 18-tól a jenai egyetemen időzött. Innen azonban a háború miatt hamarosan hazatérni kényszerült s tanár lett Cegléden, honnan 1867-ben az edinburghi egyetemre távozott. Onnan 1869 tavaszán jött vissza s még ez évben segéd-, 1876-ban rendes tanár lett a pesti ref. gimnáziumban. 1899-ben nyugalomba lépett. – Nagy hatású tanár volt, ki irodalmi téren is több irányban jelentékeny munkásságot fejtett ki. Dolgozatai közül egyházi érdekűek: Spinoza Benedek élete és jelleme (Sp. Füz. 1867.). A reformáció befolyása a skót jellemre (Froude után angolból). (Budapest, 1893.) A skót társadalomról (Prot. Szle. 1897.). Prédikációi is jelentek meg.