Mikó Imre gr. (Zabola, 1805. szept. 4. – Kolozsvár, 1876. szept. 16.) ref. vallású államférfi. Miután Nagyenyeden befejezte tanulmányait, állami hivatalba lépett, melynek lépcsőin 1847-ben erdélyi kincstárnokságra, egyszersmind belső titkos tanácsosságra emelkedett. A szabadságharcot követő időkben irodalmi, társadalmi és egyházi téren munkálkodott, míg 1865-ben országgyűlési képviselő, 1867-ben közlekedési miniszter lett s az volt 1870-ig. Mint főpohárnokmester halt meg. – Mint a →nagyenyedi kollégiumnak 1838-tól, az →erdélyi egyházkerületnek 1840-től egyik →főgondnoka, korszakalkotó működést fejtett ki. Az 1849-ben feldúlt nagyenyedi kollégium vagyoni helyzetét rendbehozta, épületét helyreállíttatta, könyvtárát és éremgyűjteményét a magáéból megint gazdaggá tette. A kolozsvári és szászvárosi gimnáziumokat bőkezűen segélyezte, a róla nevezett sepsiszentgyörgyi gimnáziumnak („Mikó-kollégium”) mellett. hogy előbb is bőven juttatott, végrendeletében 60 ezer forintot hagyományozott. A kolozsvári →teol. akadémia alapjához 4 ezer forinttal járult s számos egyháznak tett alapítványokat. A világi és lelkészi elem egyházkormányzati →paritása mellett állást foglalt. Még mint az erdélyi múzeum megalapítója és a Magyar Történelmi Társulatnak kezdettől (1867.) fogva haláláig elnöke szerzett halhatatlan érdemeket. A Magyar Tud. Akadémia 1858-ban tiszteletbeli taggá választotta, mit maecenasi és írói munkásságával egyaránt kiérdemelt. Főleg a történelem terén dolgozott. – Egyházi jellegű művei: →Bod Péter élete és munkái. (Pest, 1862.) →Benkő József élete és munkái. (Uo. 1868.) Az általa kiadott „Erdélyi történelmi adatok” (3 k. 1855–58.) egyháztörténeti tekintetben is becsesek. Mellszobrát az általa nemzetének ajándékozott kolozsvári „múzeum-kertben” 1889. jún. 10-én leplezték le.

Irodalom: Hegedüs István: Emlékbeszéd gr. M. I. felett (1876.). Nagy Péter: Emlékbeszéd gr. M. I. felett (1877.), Horváth Boldizsár: Emlékbeszéd gr. M. I. felett (Magyar Tud. Akadémia Évkönyvei, 1877. XVI.). Szász Gerő: Gr. M. I. emlékezete (1876.). Péter Mózes szerk.: Hidvégi gr. M. I. emlékezete (1906.), Demeter Béla: Gr. M. I. irodalmi működése (1909.).