Mezőtúri ref. egyház, még a XVI. század közepe előtt alakult a →Kálmáncsehi Sánta Márton buzgólkodása folytán az azelőtt már megalakult lutheránus irányúból. →Szegedi Kis István mint lelkész és →rektor, majd – ha igaz →Thúri Farkas Pál, később →Félegyházi Tamás hasonlóképpen hivataloskodott itt e században, mégpedig a már akkor jelentékeny →partikula rektoraként. Hogy az egyház milyen tekintélyes volt, mutatja, hogy a körülötte elterülő →egyházmegyének igen sok →esperese az ő lelkészei közül került ki, s ennélfogva róla is neveztetett. A töröktől a XVII. században elpusztított templom helyébe a lakosság többszöri elbujdosása miatt csak a XVIII. század elején építhetett újat. Ebben a században egy prédikációja miatt Polgári Mihály lelkésznek, majd ennek megszökése után a legtekintélyesebb egyéneknek perbefogatása (1752.), ezután a templom elfoglalását meggátló Törő Pál →gondnok zendülése új meg új veszedelembe juttatta az egyházat is, mely pedig annyira előre haladt a fejlődés útján, hogy 1743-tól két lelkészt tartott. Az elavult templom helyett 1790–92-ben újat épített az egyház, mely iskolájába 1843-tól a változó rektor helyébe állandó tanárt, később mind többet alkalmazott. A gimnázium 1889-ben új épületet kapott, 1893-ban pedig nyolcosztályúvá fejlődött. az egyház pedig 1896-ban második templomot emelt s azután ehhez a harmadik lelkészi állást szervezte. Lelkészein, kántorain kívül több vallástanítót és 24 tanítót tartott még az egyház.

Irodalom: Turgonyi Lajos: Tört. visszapillantás egyházunk és templomunk múltjára (1896.), Faragó Bálint: A m. ev. ref. főgimnázium története (Értesítő, 1895.), Uő.: A m. ref. egyház és iskolája (1929.), Uő.: A m. ref. gimnázium kifejlődésének útjai (1929.), Uő.: A m. ev. ref. főgimnázium történetének rövid összefoglalása (Értesítő, 1904.). Uő.: A m. ref. egyház története 1530–1917. (1927.), Bodolai László: Adatok a mezőtúri gimnázium történetéhez (Tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület évkönyve, 1882.).