Menyhárt János (Szatmárnémeti, 1823. nov. 10. – Debrecen, 1900. ápr. 20.) ref. tanár. Szatmárnémetiben kezdte iskoláit. 1840-től Debrecenben tanult, hol 1849 tavaszától őszéig →seniorságot viselt, 1851-ben pedig a teol. akadémia tanára lett. 1853-ban külföldre is ellátogatott és fél évet a göttingeni egyetemen töltött. Hazatérte után buzgón működött 1888-ban történt nyugalomba léptéig. 1863-tól 1868-ig aljegyzője volt a →tiszántúli egyházkerületnek. – Művei: Jézus Krisztus élete (Egyházi Könyvtár, 1858.). Júda ország romlása és a babyloniai fogság (Uo. 1859.). Szentírásmagyarázási kézikönyv. A Timotheushoz és Titushoz írt levelek. (Debrecen, 1861.) Ker. hittan (Népiskolai tankönyv). (Uo. 1862.) A keresztségnek és az úrvacsorájának jelentőségéről. (Uo. 1862.) Némely korszerű kérdések szellőztetése a magyar ref. egyház kebelében. (Uo. 1877.) Apostoli levelek (Az eredetiből ford.). (Uo. 1886.) Ugyanő fordította az 1878-ban kiadott javított magyar újszövetség részére az evangéliumokon és az apostoli cselekedetek könyvén kívüli többi könyveket.