Medgyesi Pál (?. 1605. – ?. ?) ref. lelkész. Tanult Bártfán, majd Debrecenben, hol 1624. szept. 14-én →subscribált s később →collaboratori. →contrascribai és →seniori tisztet viselt. Azután külföldre ment és 1628 végén vagy 1629 elején Oderafrankfurtban, 1629. ápr. 13-án pedig Leidenben lépett az egyetemi hallgatók sorába. Angliába is ellátogatván, Cambridge-ben gyarapította ismereteit, de már 1631. máj. 24-étől ismét Leidenben folytatta tanulmányait. Még ez évben hazatérve, annak végén →rektor lett Debrecenben, míg 1633 elejétől Szinérváralján, 1636-tól Munkácson, 1637-től Nagyváradon lelkészkedett, de már 1638 szeptemberében I. →Rákóczi György fejedelemnek volt egyik udvari papja. Nemsokára vitát állott ki Vásárhelyi Dániel jezsuitával, melyet aztán az irodalom terén is folytatott. Lelkesen karolta fel a puritanizmus eszméit, s a vele egyetértő →Lórántfy Zsuzsánna pártfogása mellett lankadatlanul küzdött érdekükben úgy az egyházi közéletben, mint könyveivel. Ez álláspontja dacára a legfontosabb állami ügyekben is kikérte véleményét a fejedelem. Ennek halála után Fogarason, majd Gyulafehérvárt tartózkodott az özvegy fejedelemnével, s később is vele távozott Erdélyből, de 1650 tavaszán Nagybányán lett pap. Innen 1651 őszén visszatért a fejedelemné körébe Sárospatakra. Ezentúl még buzgóbban terjesztette elveit. Halálának ideje bizonytalan, de 1663 táján történhetett. – Nagyszabású írói munkásságának termékei: De lapsu sive primo peccato Adami. (Leiden, 1630.) Szent Agoston vallása (Angolból ford.). (Debrecen, 1632.) Scala coeli, avagy: Egynehány elmélkedések és imádságok (Bayle L. után angolból). (Uo. 1632.) Praxis pietatis, azaz: Kegyesség-gyakorlás Bayle L. után angolból. (Uo. 1636.) (Még Cambridge-ben kezdte fordítani s az előbbiben már kiadott belőle egy jó részt; többször megjelent, utoljára →Incze Gábor adta ki teljesen 1936.) Hétnapoki együttbeszélgetések… egy ker. és más egy pápista katholikusoknak (Cowper után angolból). (Uo. 1637.) (II. kiad. 1661.) Szent atyák öröme (Vásárhelyi ellen). (Gyulafehérvár, 1640.) Égő szövétnek. (Uo. 1645.) Lelki ábéce (Tankönyv angolból ford.). (Uo. 1645.) (IV. kiad. 1684., új kiad. 1940.) Dialogus politico-ecclesiasticus, azaz: Két ker. embereknek egymással való beszélgetések a presbyteriumról. (Bártfa, 1650.) Doce nos orare quin et praedicare, azaz: Imádkozásra és prédikáció-írásra… útmutatások. (Uo. 1650.) Abba atya avagy: Könyörgésnek lelke… (Az előbbiből különvéve). (Nagyvárad, 1650.) Erdély s egész magyar nép… hármas jajja (Gyászbeszédek I. Rákóczy György, →Rákóczy Zsigmond és gr. Bethlen István felett). (Sárospatak, 1653.) Rövid tanítás a presbyteriumról. (Uo. 1653.) (Újból közrebocsátotta 1934-ben Incze Gábor.) Isteni és istenes zsinat (Prédikáció). Uo. 1655. Trecentumviratus et ultra… (Név n.). (Uo. 1656.) Igaz magyar nép negyedik jajja (Prédikáció). (Uo. 1657.) Rabszabadító isteni szent mesterség. Különülő keresztyén. Serva Domine (Három prédikáció). (Uo. 1657.) Igazak sorsa e világon (Gyászbeszéd Bocskai Istvánné Lónyai Zsuzsánna felett). (Uo. 1657.) Istenhez való igaz megtérés (Két prédikáció). (Uo. 1658.) Ötödik jaj és siralom (Prédikáció). (Uo. 1658.) (Közölve Szalárdi „Siralmas krónikája” végén, 1853.) József romlása (Gyászbeszéd Ibrányi Ferenc felett). (Uo. 1659.) Felgerjedt… rohogó tűz (Prédikáció). (Uo. 1660.) Bűnön búskodó lélek kénszergése (Prédikáció). (Uo. 1660.) Ezechiás ker. hiti (Két prédikáció). (Uo. 1660.) Kétség torkából kihatló lélek (Prédikáció). (Uo. 1660.) Győzködő hit (Prédikáció). (Uo. 1660.) E prédikációi együtt is megjelentek „Sok jajjakban… merült… magyaroknak… siralmai” (1658.) és „Magyarok hatodik jajja” (1660.) c. alatt. Ő szerkesztette s látta el előszóval a „Liturgia sacrae coenae” (Sárospatak, 1660.) c. munkálatot is. Írt továbbá üdvözlő verset →Laskai Matkó Jánoshoz (héberül, 1630.), →Geleji Katona Istvánhoz (latinul, 1640.) és →Keresszegi H. Istvánhoz a →Margitai temetési prédikációi mellé (magyarul, 1632.). Újból kiadta →Pataki Istvánnak „Az sacramentumokról…” írt művét (1643.)

Irodalom: Szilágyi Sándor: M. P. életéhez (Prot. Szle, 1890.), Császár Károly: M. P. élete és működése (1911.), Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak… (1911.).