Masznyik Endre (Tiszaföldvár, 1857. szept. 24. – Bp. 1927. okt. 13.) ev. tanár. Tanulását szülőföldjén kezdte, Szarvason folytatta (1867–75.) és Sopronban (1875–76.) meg Pozsonyban (1876–79.) végezte. Ettől fogva lelkész atyja mellett →káplánkodott, míg 1881-ben egy hosszabb külföldi utazás után a selmecbányai főgimnáziumnak, 1882-ben pedig a pozsonyi teol. akadémiának lett tanára, 1885-től rendes minőségben. Ez utóbbinak 1895 elejétől igazgatói tisztét is viselte 1917-ben történt nyugalomba léptéig. 1882-ben bölcsészetdoktorságot szerzett. – A →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak kezdettől fogva választmányi tagja volt. Sokat dolgozott irodalmi téren; cikkeit és kisebb dolgozatait több egyházi lap és folyóirat közölte, míg nagyobb dolgozatai és külön kiadott művei ezek: A szép mint fenséges. (Selmecbánya, 1882.) Az eszme evangéliuma. (Pozsony, 1885.) Luther élete. (Uo. 1885.) (Erre Lepsényi Miklós egy vaskos könyvben válaszolt. 1889.) Evangelikus dogmatika. (Uo. 1888.) A Prot. Irodalmi Társaság és Debrecen. (Uo. 1889.) →Bahil Mátyás. (Budapest, 1892.) Jean Paul Levanája. (Mezőtúr, 1892.) →Novák Márton, a koósi prédikátor. (Pozsony, 1894.) Pál apostol élete. (Uo. 1895.) Pál apostol levelei (4 k.). (Uo. 1896–1900.) Javaslat az ev. theol. akadémiák egyesítése ügyében. (Uo. 1896.) Emlékezés Vasskó Gyulára (Pozsonyi akadémia évkönyve, 1896.). A nőkérdés a ker. egyházban. (Orosháza és Pozsony, 1897.) Ritschl theologiája (Prot. Szle, 1898.). A halotthamvasztás ker. álláspontról. (Balassagyarmat, 1899.) Jean Paul eszméi a leánynevelésről (Prot. Esték. II.). (Pozsony, 1899.) Luther aranymondásai. (Budapest, 1902.) Kényes kérdések az ev. egyházban (Prot. Szle, 1902.). A világfi-morálról (Uo. 1903.). →Szentábrahámi Mihály mint dogmatikus (Theol. Szaklap, 1904–5.). Egy modern próféta (Theol. Szle, 1905.). Voltak-e Jézusnak testvérei? (Budapest, 1906.) (Nagy vitát folytatott miatta a római katolikusokkal.) Jézus élete evangéliumi képekben. (Uo. 1906–7.) Új erkölcs (Prot. Szle, 1907.). Ev. theol. fakultás Pozsonyban. (Pozsony, 1907.) Egyetemes püspök. (Uo. 1908.) Eldorádó a 16. században (Prot. Szle, 1908.). Tolsztoj megtérése (Uo. 1911.). Képek az ókori ker. egyháztörténetből. (Hely n. 1911.) Luther és a zsinat (Ösvény, 1912.). A prot. unióról (Uo. 1913.). Háború és vallás. (Pozsony, 1915.) Anna és Mária (Prot. Esték III. k. 1916.) Luther (Népies életrajz). (Budapest, 1917.) – továbbá azok a prédikációk, melyeket a millenniumkor Pöstyénben, a szabadságharc ötvenéves fordulója alkalmával a pozsonyi teol. akadémián, a Magyar Prot. Irodalmi Társaság pozsonyi közgyűlésekor (1900.) és az 1905. évi márc. 15-én tartott, valamint a →Magyar Prot. Irodalmi Társaság hódmezővásárhelyi közgyűlésekor (1902.) elmondott imája. Lefordította az eredetiből az evangéliumokat (1917.), majd a teljes Újszövetséget (1925.), sajtó alá rendezte s részben fordította a Luther műveit (6 k., 1917.) s kiadta a schmalkaldeni cikkeket bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva, úgyszintén történeti előszóval facsimilében a Formula Concordiae egyik részének 1598-i fordítását. Szerkesztette a „Gondolat”-ot (1877–1879.), →Stromp Lászlóval „A mi otthonunk”-at (1892–1894.), Izsák Aladárral és Masznyik Gyulával az „Isten igéjé”-t (1912–1916.) s szintén Izsákkal egy „ünnepi áhítat”-ot (1916.). – Veje id. →Jeszenszky Károlynak.