Marton Sándor (Lovasberény, 1868. szept. 3. – ?Kecskemét, 1940. jan. 15.) ref. tanár, az előbbinek bátyja. A gimnáziumot Nagykőrösön 1887-ben, a teológiát Budapesten 1891-ben végezte, azután még ugyanott az egyetem bölcsészeti karának volt két évig hallgatója. 1893-ban Gyönkön, 1894-ben Debrecenben lett gimn. helyettes tanár, míg 1895-ben rendes tanárnak választották meg Kecskemétre. 1930-ban nyugalomba vonult. – Művei közül egyházi érdekűek: Iskolaügyünk története 1770–1820. (P. E. I. L., 1893.). A →gályarabok története. (Budapest, 1894.) (III. kiad. 1896.). A kurucvilág énekekben. (Uo. 1906.) Képek a kecskeméti ref. kollégium történetéből (Ref. tanáregyesületi évkönyv, 1927.).