Mányoki P. János (?, ? – ?, ?) ref. esperes, Debrecenben tanult, hol 1662 táján kezdett a felsőbb osztályokhoz. Külföldre menvén, 1668 őszén a leideni, 1669. szept. 6-án pedig a franekeri egyetemre iratkozott be. Hazatérte utáni sorsáról csak annyi adat van, hogy 1673-ban Szokolyán, 1680-ban Losoncon, 1681-ben Bátorkesziben, majd innen 1683-ban történt elűzetése és hosszabb idei állástalansága után Diósjenőn lelkészkedett, s 1712-től 1728-ig, →esperes volt a →drégelypalánki egyházmegyében. – Műve: De vocatione hominis a vita terrestri ad vitam coelestem. (Leiden, 1669.) Respondensi tisztet vitt a „De veris et falsis miraculis” (1669.) tartott vitán. Üdvözlő verset írt →Szenczi A. Pálhoz (1670.). – Apja volt a híres festőnek, Mányoki Ádámnak.