Major József (Szárazberencs. 1779. szept. 30. – Sátoraljaújhely, 1830. nov. 10.) ref. lelkész. Iskoláit Sárospatakon elvégezvén, külföldre ment és 1804. okt. 27-től a jenai egyetemen folytatta tanulmányait. A következő évben Szepsiben, 1816 áprilisában pedig Sátoraljaújhelyen lett lelkész. A →tiszáninneni egyházkerület később főjegyzőjévé választotta. – Eredményes lelkipásztori működése mellett irodalommal is foglalkozott. – Művei: A sátoraljaújhelyi, Magyarországon legrégibb ev. helvét vallású eklézsiának örömünnepe (Beköszöntő beszéd). (Sárospatak, 1816.) A reformáció háromszázados ünnepe (Prédikáció). (Uo. 1817.) Rövid egyházi beszéd (Szathmáry József püspöki beiktatásán). (Uo. 1821.) Hübner bibliabéli históriái (Adler IV. kiad. nyomán átd. 2 k.). (Uo. 1825.) – úgyszintén Domonkos Sámuel (1818.), Fáy Mihály (1819.). →Rozgonyi József (1823.), Szirmay Apollónia (1826.) és →Láczai Szabó József (1828.) felett tartott gyászbeszédei.