Majba Vilmos (Modor, 1865. okt. 31. – Bp. 1952. febr. 5.) ev. lelkész. Modorban kezdte iskoláit. A gimnáziumot 1883-ban Pozsonyban végezte, a teol. tanfolyamból három évet Pozsonyban, egyet Göttingenben hallgatott. 1887 őszétől Modorban →káplán 1890 februárjától Budapesten vallástanító volt. 1910 őszétől pedig ugyanott X. kerületi lelkész. 1950-ben nyugalomba lépett. – 1901-től 1918-ig főtitkári tisztet viselt a →Luther-társaságban. Szerkesztette 1914-től 1918-ig a „Belmisszió”-t, 1908-tól 1919-ig az „Ev. Egyházi Értesítő”-t, 1924-ben az „Őrtüzek”-et. továbbá a „Reformáció” (1917.) c. versgyűjteményt. – Egyéb művei: Útmutató a ker. igazságra. (Budapest, 1892.). A vallástanítás rendezésének szükséges volta. (Uo. 1904.) Harctéri imakönyv (németből). (Uo. 1914.) (Hat kiadást ért.) Életképek a ker. szeretet munkamezejéről (Másokkal együtt). (Uo. 1914.) Hadikórházi imakönyv. (Uo. 1915.) Lelki balzsam. (Uo. 1916.) Magyarázatokkal ellátva kiadta Luther kis kátéját magyarul (I. kiad. 1900. XXII. kiad. 1949.). „Kis →énekeskönyv” című tankönyve négy kiadást ért. Cikkei is jelentek meg. – Veje →Doleschall Sándor Edének.