Magda Sándor (Iske, 1883. febr. 11. – *Sárospatak, 1962. okt. 15.) ref. püspök. A gimnáziumot 1901-ben Nagyenyeden, a teológiát 1903-ig Kolozsvárt, 1905-ig Sárospatakon végezte, hol azután egy évig →seniorságot viselt. Később be volt iratkozva a budapesti egyetem bölcsészeti karára, de azalatt is működött lelkészi állásban: 1906-tól Balogiványiban, 1909-től Csicserben, 1934-től Nagykaposon. 1914-ben bölcsészetdoktorságot szerzett, s ettől fogva külföldön töltött egy évet. 1928-ban tanácsbíróvá, 1930-ban fő-jegyzővé, 1933-ban püspökké választotta a →szlovenszkói tiszáninneni egyházkerület, 1939-ben pedig zsinati rendes taggá a →tiszáninneni. – Szerkesztette a „Ref. egyház és iskola” c. lapot (1925–1934.). Közben 1932 tavaszától egy-éves tanulmányútra ment Nagy-Britanniába. Nagyobb dolgozatai: A magyar ref. lelkészek egyesülete egyházunk védelmére (Lelkészegyesület, 1909.). A szekularizáció (Uo. 1910.). A magyar egyezményes filozófia. (Ungvár, 1914.)