Báni ev. egyházmegye (másképpen gradnai), a →biccsei kerületben, kezdettől megvolt, mint a lutheri reformációhoz csatlakozott három Trencsén vármegyei →egyházmegye egyike. Egy pár szomszédos Nyitra vármegyei község is tartozott belé, melyekkel együtt a 17. század első felében 14 anyaegyházból állott. A →gyásztizedben megszűnt egy időre, de a Rákóczi szabadságharcában új életre ébredt, míg azután a 18. század folyamán sok egyháza elvétetvén, egyesülni volt kénytelen a többi Trencsén vármegyei egyházak társaságában a nyitraiakkal. Esperesei közül a következők neve ismeretes: Lazany Mihály báni l. 1606-tól, Piscator György radnai l. 1610-től, Blatnicai János nagysándori l. 1611-től, Hodik Izsák báni l. 1615-től (1635 ápr.), Hrabecius János vágzsámbokréti l. 1636-tól, →Láni Zakariás báni l. 1639–1642, Molitoris Miklós radnai l. 1643-tól, Duraeus János zayugróci l. 1648-tól, Hankó Jakab báni l. 1651-től, Molitoris vagy Rövidi János vágzsámbokréti l. 1667-től, Hodik János zayugróci l. 1670–1674, Visnovszki Gáspár bobóti, dezséri l. 1706-tól.