Lencz Géza (Vámospércs, 1870. márc. 2. – Debrecen, 1932. ápr. 29.) ref. vallású egyetemi tanár. Iskoláit Debrecenben járta, hol a teológia végeztével 1894-ben →köztanító lett. Majd külföldre ment s 1895–96-ban a bécsi teol. fakultáson, 1896–97-ben az utrechti egyetemen gyarapította ismereteit. 1897-ben hazajőve, előbb gimn. segédtanár volt Debrecenben, 1899 nyarától lelkész Tépén, 1902 tavaszától Tiszaroffon, 1904-től Mezőtúron az újvárosi gyülekezetben. Mi-után 1899 tavaszán Bécsben licentiatusi, 1902 végén Debrecenben magántanári, 1907 őszén Bécsben doktori képesítést szerzett a teológiából, ennek 1909-ben rendes tanára lett Debrecenben, hol 1914-ben az egyetemre neveztetett ki a dogmatika és vallásbölcsészet tanárának. 1915-ben választmányi tagja lett a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak, 1925-ben tanácsbírája a →tiszántúli egyházkerületnek. – Irodalmi működése inkább az egyháztörténet körébe vágó s termékei legnagyobb részben kisebb munkák: Ritschlianismus és az orthodoxia Ritschl haláláig. (Debrecen, 1901.) A megigazulás tanának fejlődése Melanchthon Loci-jában. (Uo. 1902.) Sabatier dogmatikai rendszeréről. (Budapest, 1903.) A gyermekek és a biblia. (Debrecen, 1904.) Az ausztriai protestantismus története. (Uo. 1906.) →Bocskay halála és temetése. (Budapest, 1907.) Theologia és theol. szakoktatás (Lelkészegyesület, 1908–9.). A systematika theologia jelen állása (Uo. 1909.). A Törő-féle lázadás okaival és következményeivel (Db. Prot. Lap, 1909.). A reformáció vallástörténeti jelentősége. (Debrecen, 1910.) A keresztyénség vallástörténeti helyzete. (Pozsony, 1910.) Előima a győrteleki… új orgona felavatásán („Emlékkönyv…” 1911.). A keresztyénség előállása. (Debrecen, 1913.) A háború ethikai megítélése. (Uo. 1916.) Az úrvacsora kérdése. (Uo. 1916.) Der Aufstand Bocskay’s und der Wiener Friede. (Uo. 1917.) A kassai templomfoglalás hatása Bocskay felkeltére és a →bécsi békekötésre (Prot. Szle, 1917.). A reformáció a nemzeti érdekek védelmében. (Debrecen, 1918.) Vallás és egyház jövő feladatai (Prot. Szle, 1919.). A dogmatika fejlődése korszakok és irányzatok szerint. (Debrecen, 1919.) Máté evangéliumának fordítása és magyarázata. (Uo. 1927.) A három első evangélium előállása. (Budapest, 1927.) →Sass Béla az egyházi közigazgatásban. (Debrecen, 1929.) Szerkesztette a debreceni hittanszaki önképzőtársulat Közlönyét (1893–94.), a →Lelkészegyesületet (1911–25.), az „Értekezések és egyéb kisebb dolgozatok a theologia köréből” (1916-tól) és →„Theol. Értesítő” (1916-tól) c. vállalatokat, valamint a „Beszédek és imák háborúi alkalmakra” I-III. kötetét (1914–15.).