Lang Mátyás (Sopron, 1622. – Sopron, 1682. nov. 28.) ev. esperes. Sopronban 1642-ig tanult. Ettől fogva Boroszlóban, 1643 tavaszától Oderafrankfurtban, ugyanez évi júl. 10-től Wittenbergben gyarapította ismereteit. Az itteni egyházközség 1648 nyarán diakónusnak alkalmazta, 1650 júniusától pedig Sopronban töltötte be az →elsőpapi állást. 1664-ben →esperese lett a →sopronvidéki német egyházmegyének. Az 1669-i püspökválasztáskor komoly jelölt volt, csak betegeskedése miatt mellőzték. Lelkészsége mellett egyúttal – sőt 1674–75-ben csupán – udvari papja volt az 1671-ben Sopronba költözött Eggenberg hercegnének egészen ennek 1680-ban bekövetkezett haláláig. Őmaga sok üldözés kiállása után halt meg. – Művei: Poema sacrum de glorioso… Jesu Christi… triumpho. (Boroszló, 1643.) De Spiritu ab infinito et finito abstracto. (Wittenberg, 1644.) Consideratio loci 2. Maccab. Cap. XII. primarii multorum ecclesiae romano-catholicae errorum firmamenti. (Uo. 1648.) (II. kiad. Jena, 1686.) Ruhm und Reichtum Mariae (Gyászbeszéd Eitzing Mária Borbála felett). (Regensburg, 1651.) Zwölf Schlussreden auf den Religionspiegel (Vitairat Kedd Jodocus ellen). (Lipcse, 1652.) Nomina sancti sanctorum Jesu Christi… piis concionibus… exposita. (Wittenberg, 1653.) Apologia veritatis, dass die zwölf Schlussreden noch feste stehen (Szintén Kedd ellen). (Lipcse, 1654.) Gynaeceum Christi (Német gyászbeszéd Zinzendorf Anna Katalin felett). (Nürnberg, 1654.) Mitleiden zu haben mit J. S. Terentiano wegen seines… Langii Trilinguis. (Lipcse, 1656.) Beständige Lebenskraft S. Pauli und aller rechten Christen (Gyászbeszéd Greussen Rudolf felett). (Nürnberg, 1660.). Geistliche Wasserquelle (Gyászbeszéd Paurfeindné Krugschank Anna felett). (Regensburg, 1677.) →Énekeskönyvet is adott ki, mely azután sokszor megjelent és Sopronban 1785-ig, néhol másutt 1835-ig használatban volt. Respondeált a „Pentas quaestionum metaphysicarum” (1644.) felől és a „De Deo uno et trino in se considerato” (1648.) tartott vitákon. Üdvözlő verseket írt →Zabler Jóbhoz (1646.), Jentzsch Keresztélyhez (1647.), →Klesch Dánielhez (1648. és 1649.), Graft Gottfriedhoz (1649.), Burger György Kristófhoz (1652.) és →Seelmann Keresztélyhez (1661.), gyászverset a →Neuheller János Jakab halálára (1651.).