Krupecz István (Felsőrakonca, 1858. jan. 29. – ?Hontudvarnok, 1926. jún.) ev. lelkész. A gimnáziumot 1875-ben Selmecbányán, a teológiát 1878-ban Pozsonyban végezte. Azután a budapesti, hallei (1879. máj. 3. – aug. 15.), berlini, párizsi egyetemeken összesen öt szemeszteren át teológiát és bölcsészetet hallgatott. Hazájába visszatérve, 1880-ban hontudvarnoki →káplán, 1885-ben pozsonyi teol. magántanár lett, míg 1895 őszén lelkésznek ment Hontudvarnokra. A →nagyhonti egyházmegye 1901-ben →alesperesnek választotta. – Számos dolgozata jelent meg egyes egyházi lapokban, valamint a következő füzetekben: Adatok az ev. superintendensek egyházlátogatásainak történetéhez, különös tekintettel a párbérre. (Pozsony, 1886.) A tudományos, különösen az egyháztörténeti seminariumokról. (Budapest, 1887.) A középkori egyházszerkezet. (Selmecbánya, 1890.) →Masnicius Tóbiás fogsága és kiszabadulása. (Budapest, 1892.) (Németül 1897.) Az illavai hitvalló. (Pozsony, 1894.) Kedélyes magyar élet Halléban. (Sárospatak, 1894.) Hallei emlékcsokrok. (Budapest, 1894.) Adalékok a Luther-káté magyarhoni irodalmának történetéhez. (Uo. 1895.) Egyházi emlékbeszéd Sembery Imre… felett. (Selmecbánya, 1898.) Válasszunk alpüspököket avagy missziói superintendenseket. (Orosháza, 1900.) Egy ev. papjelölt búcsúzása Magyarországtól s élményei a külföldön 40 év előtt. (Ipolyság, 1918.)