Baltik Frigyes (Hontbagonya, 1834. júl. 24. – ?, 1919. május 25.) ev. püspök. A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pozsonyban s miután 1853-tól két évig tanító volt szülőhelyén, Bécsben, Baselben (1857. máj. 4-től) és Halléban (1858. ápr. 5-től) végezte. 1859 februárjában tanárnak ment Besztercebányára, 1870-ben lelkésznek Liptószentmiklósra, 1895-ben Balasagyarmatra. A →liptói egyházmegye 1872-ben →alesperesnek, 1875-ben →főesperesnek, a →dunáninneni egyházkerület 1874-ben →gyámintézeti elnöknek, 1890-ben püspöknek választotta s mint ilyen, tagja volt az 1891. és 1913. évi →zsinatoknak. – Írói működését 1897-ben teol. díszdoktorsággal jutalmazta a rostocki egyetem. Dolgozatait egyes egyházi lapok nagy számmal közölték, önállóan kiadott művei pedig a következők: Bibliai történet (Szlovákul). Pest, 1867. A magyar ág. hitv. ev. egyház rövid története (Szlovákul is, magyarul is). (Besztercebánya, 1869.) Az élő víz forrása (Szlovák imák és énekek). (Pest, 1870.) (Új kiad. 1874.). Szózat az ev. egyetemes gyámintézetről (Szlovákul). (Pozsony. 1872.) Luther kis kátéja (Szlovákul. →Szeberényi Gusztávval), (Bp., 1876.) (Több kiadása van.) Az ágostai hitvallás (Szlovákul). (Uo. 1880.) Üdvözlet a →türelmességi rendelet 100 éves emlékére (Szlovákul). (Turócszentmárton, 1881.) Luther Márton élete (Szlovákul). (Liptószentmiklós, 1883.) (Többször megjelent.) Melanchthon Fülöp élete (Szlovákul). (Bp., 1897.) (III. kiad. 1911.) Vegyes házasságinkról szemben a „Ne temere” pápai decretummal. Hely n. 1908. Ezenkívül prédikációk a türelmességi rendelet százéves fordulóján, a zsolnai zsinat háromszáz éves emlékünnepén, az egyetemes →gyámintézet 29. évi közgyűlése alkalmával, amazok szlovákul, ez magyarul is, imák a losonci ev. nőegylet ünnepélyén, az 1891-i zsinat megnyitásakor, a reformáció négyszáz éves fordulóján, amazok magyarul, ez szlovákul. Újra közrebocsátotta Arnd János prédikációit szlovákul (Békéscsaba, 1886.).